Bóna László: helyed, helyem

„…egy gyerek állapotához nem morális kategóriákon, lélektani analíziseken keresztül lehet közelíteni, hanem alapos megfigyeléssel, egy állapot pontos, annak lényegére koncentráló feltérképezéssel, amelyben a legfontosabb szempont a hasonlóság, annak megfigyelése, mire hasonlít a gyerek, mit utánoz, milyen elemek, minták utánzásával alkotta meg saját önálló világát.”

Túlzás-e azt mondani, hogy a családban való lét igazából művészet? Az elférés művészete. Egymással, egymás mellett, szabadon, támogatóan, egymást kiteljesítően. Ez csak akkor valósulhat meg, ha mindenki felismeri és kitölti azt a számára fenntartott helyet, amit a családi struktúra kijelöl. Bóna László jó néhány élettörténet tanulságát adta tovább magával ragadó előadásaiban, amelyek a helyem, helyed című könyv témáját alkotják.